A halál kereskedőjének díja: a Nobel-díj

A halál kereskedőjének díja: a Nobel-díj

Egy téves nekrológ

Történt egyszer réges-rég, még a Nobel-díj előtt, 1888-ban, hogy Alfred Nobel kémikus, feltaláló Cannes-ban tartózkodott. Itt érte őt a hír, hogy testvére Ludvig meghalt.
„Ahol tilos a kritika, ott őszinte dicséret sincsen” a jelmondata a Le Figaro francia napilapnak, amely leközölte a nekrológot. Az elhunyt személy munkásságát méltató cikk drasztikusan csípős címet kapott:

„Le marchand de la mort est mort” („A halál kereskedője meghalt.”)

„Le marchand de la mort est mort”

A Le Figaro a gyászjelentést Alfred Nobel nevére adta ki, tévesen a halálhírét keltve. A cikk szerint Nobel „azáltal gazdagodott meg, hogy feltalálta, hogyan lehet több embert gyorsabban megölni, mint valaha”. Ezt a hideg zuhanyt azért kapta a feltaláló, mert az egész élete a robbantás, a dinamit körül zajlott, elképesztő vagyonát ennek segítségével szerezte.

Hatalmas vagyon, véráztatta találmány

Bár a dinamit használata a bányászatban, útépítéseknél nagyon hasznos volt, bátran mondhatjuk, hogy a vagyon jelentősebbik része a hadiiparból származott, amihez bizony sok vér tapadt. Ahogy idősödött Alfred Nobel, egyre többet gyötrődött ezen. Így született meg a Nobel-díj. Tekintélyes vagyonának 94 százalékából megalapította a díjat.

Az anyagiak

Párizsban, 1895-ben írta alá a végrendeletét, melyben mai áron 150 millió eurót hagyományozott a Nobel Alapítványra, hogy az befektesse, gyarapítsa és évente kiossza a Nobel-díjakat. Az alapítvány befektetései szépen térülnek, hiszen a vagyon jelenlegi áron 337 millió euró, úgy, hogy minden évben kiosztják a díjakat, ami mellé jár egy csinos kis összeg. Ez az összeg egymillió euró körül mozog.

A pénz szépen gyarapodott az alapítvány kezében

5 terület, amiről a végrendelet szól

A végrendelet e kivonata sokatmondó:

„ …évente azok között osszák ki díjként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani:

  • egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén;
  • egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén;
  • egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén;
  • egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá;
  • egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért. ”

– Párizs, 1895 november 27, Alfred Bernhard Nobel

A végrendelet

+1 terület, amivel bővült

A Svéd Nemzeti Bank fennállásának 300. évében, 1968-ban megalapította a röviden közgazdasági Nobel-emlékdíjat, melynek hivatalos neve: Svéd Nemzeti Bank Közgazdaságtudományi Díja Alfred Nobel emlékére”. Ezt a Nobel Alapítvány is támogatta, amit azóta is sokan vitatnak.

Az emlékérem

Egyensúly?

A végrendelet aláírásakor Nobel családja semmit sem tudott arról, hogy a vagyon nagy részétől elesnek és csak hat százalékát öröklik meg a teljes vagyonnak. Hogy ezzel Alfred Nobel mennyire mosta tisztára a nevét és mennyire lett tiszta a lelkiismerete, rejtély marad. Az általa alapított díj viszont még jó sokáig fennmarad és elismerésben részesíti kiemelkedő emberek nagyszerű munkáit.

Vajon helyreállt az egyensúly?

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük