A bajkeverő zseni, aki újragondolta a fizikát: Isaac Newton

Talán épp 7. vagy 8. osztályos lehetett az a vézna kisfiú az iskolában, akivel csúfolódtak a többiek. A vézna kisfiúnak betelt a pohár és iskolatársát a fülénél fogva hurcolta az utcán egészen a templomig, ahol kegyetlenül megverte. Bár a történet nem rózsás, de előzménye annak, hogy Newton törvényei miként csiszolódtak évekig olyan tisztára, mint a tükör. A vézna kis srácot Isaac Newtonnak hívták, akit a ma ismert legnagyobb tudósok között tartunk számon és a történetünk az 1650-es években zajlott az angliai Grantham város iskolájában.
Egyszer betelik a pohár, ahogy ez a kis Newtonnal is történt.

Most utazzunk vissza egy kicsit az időben egészen 1643. január 4. napjáig, amikor egy angliai kis faluban, Woolsthorpe-by-Colsterworth-ban a vártnál nagyjából 10 héttel korábban megszületett a kis Isaac Newton. Kisgyerekként nem sok jele volt a zsenialitásának, de konokságának annál több. Saját feljegyzései alapján az édesanyjával, nevelőapjával és testvéreivel. Sajnos olyannyira, hogy akár a házat is rájuk gyújtotta volna.
Keményen indult a kis Newton élete.

Tizenkét éves korában ment iskolába, amikor történt a fent említett verekedés. Ebben az iskolában reál tárgyakat nem nagyon tanultak, a hangsúly inkább a nyelvtanuláson volt. Newton borzasztóan unta a dolgot, nem találta a helyét. Talán az ominózus verekedés okai közt ez is ott lehetett. A történet itt vesz egy fordulatot, hiszen a verekedéssel egyidőben azt is elhatározta, hogy az osztályának legjobb tanulója is ő lesz, bosszúból.

A történetnek van egy romantikus szála is. Könnyen megeshet, ez az egyetlen romantikus történet volt Newton életében. Newton ekkor ismerte meg élete első szerelmét Miss Storeyt, akit el is jegyzett. A történet rossz véget ért Newton számára, mert a lány más férfit választott élete párjának, emiatt Newton csalódott. Úgy tudjuk, egész hátralévő életében Miss Storey volt az ő igazi, legnagyobb szerelme, más komoly szerelmi viszonya nem volt.
Az egyetlen és utolsó…
Newtonról van bűnügyi feljegyzés is, amelyben az áll, 4 shilling bírságot kapott. Történet szerint, 17 éves korában haza kellett költözzön szülőfalujába. Egyetlenegy árva füzete volt csak, ahová jegyzetelhetett olyasmit, ami őt érdekelte: tudományt. Egy nap amikor birkákat és disznókat kellett volna őriznie, meg is lógott begyűjteni néhány könyvet. Ezalatt a birkák szétszéledtek, a disznók meg kárt okoztak. Így történt, hogy Newtont megbírságolták.

A tudományos karrierje azonban meredeken kezdett felfelé ívelni, amikor a 17 éves Newtonnak megengedték a szülei, hogy a Cambridge-i egyetem Trinity College-ba járhasson ösztöndíjasként. A társai általában idősebbek és tehetősebbek voltak nála, így Newton ismét hátrányból indult. Newton azonban szárnyalt, megtalálta önmagát a tudományban, mással nem is szeretett foglalkozni. Végül a Cambridge-i egyetem a tanárává fogadta.
Hatalmas ugrás volt egyetemre menni

Jött a nagy London-i pestisjárvány, ami erősen megtizedelte a lakosságot. Elkezdődtek a lezárások, ami az egyetemet sem kímélte. Newton ez időre szülőfalujába utazott, hogy elkerülje a pestist. Így az egyetemen végzett kutatásai leálltak egy időre, de a zseniális elme nem szűnt meg dolgozni. Ekkortájt a gravitáció, a mozgásegyenletek, az optika, a differenciálszámítás foglalkoztatta Newtont, kidolgozta a gravitációs törvényt, a dinamika alaptörvényeit, melyek később Newton törvényei néven lettek híresek.
Ilyen maszkot viseltek az orvosok akkor.

A híres almával való incidens is ekkor történhetett, amikor egy nap Newton szokás szerint egy almafa alatt gondolataiba temetkezett. Épp a gravitáció járhatott a fejében, amikor az alma leesett a fáról. Talán pont a fejére, talán épp máshol találta el, de ez mindegy is. A lényeg, hogy a gravitációt megmagyarázta.

A bölcsek köve az alkimisták egyik Szent Grálja volt, amelynek segítségével aranyat lehetne előállítani más fémekből. Newton berendezett egy labort az egyetemen, ahol titokban ezt kutatta, míg a kollégái azt hitték kémiai kísérleteket végez. Természetesen nem sikerült soha senkinek aranyat előállítani, hiszen ma már tudjuk, ehhez az atommagok összetételének megváltoztatása szükséges, ami kémiai úton lehetetlen.
Kémiai úton megváltoztatni az elemet lehetetlen

Tény, hogy Newton emberként nem jeleskedett, sok ellenséget szerzett. Ezzel együtt tény az is, hogy a tudományos munkái legtöbb esetben ma is megkerülhetetlenek és ma is őt tartjuk a valaha élt legnagyobb tudósok egyikének. A zsenialitásának igazán magas ára volt. Nálunk az eduking.hu oldalon tanulva könnyebben megérted a fizika alapjait, és az iskolai jegyeid emiatt sokkal jobbak lesznek fizikából.

Hasonló cikkek

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük